Egy nő a folyamatbányászat új technikáin dolgozik

Mi az a Process Mining?

A folyamatbányászat olyan módszer, amelynek segítségével az információs rendszerekben már rendelkezésre álló információk kinyerésével deríthet fel, követhet nyomon és fejleszthet tovább folyamatokat.

Ez egy olyan folyamat, amely információkat nyer ki a szervezet összes információs rendszere – például a vállalati erőforrástervező (ERP) vagy ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek – eseménynaplóiból és auditnaplóiból, hogy világos képet adjon arról, mi történik a vállalatánál.

Más szóval a folyamatbányászat szinte olyan, mintha megröntgenezné üzleti folyamatait, hogy a lehető legegyértelműbb képet kapja arról, hogyan teljesítenek az üzleti folyamatok, és mely folyamatok esetében van szükség fejlesztésre – ilyenek lehetnek a problémás szűk keresztmetszetek, vagy a vállalkozás egyéb jelentős késedelmeket okozó területei.

A folyamatbányászat tökéletesen objektív, adatvezérelt megközelítést biztosít a vezetők számára, hogy segítse őket a problémák megoldásában, és valós idejű adatokra támaszkodva segítse a döntéshozásukat.

Folyamatbányászat, az adatbányászat és üzleti folyamatok kezelése: mi a különbség?

A folyamatbányászatot gyakran összekeverik az adatbányászattal és az üzletifolyamat-kezeléssel (BPM), ezért hasznos tudni, hogy mi a különbség a három között, és hogy valójában miről is szólnak ezek.

Kezdjük a dolgok rendbe tételét az adatbányászattal.

Az adatbányászat egy gyűjtőfogalom, és nagy mennyiségű adatok elemzésének gyakorlatát takarja, trendek felfedezése és háttér-információk megszerzése céljából későbbi felhasználásra A folyamatbányászat az adatbányászat egyik formája, amely kifejezetten arra szolgál, hogy mintákat találjunk egy szervezetfolyamatain belül.

A folyamatbányászat esetében a cél az, hogy információkat találjunk az üzleti folyamatokról, hogy felderíthessünk, összehasonlíthassunk vagy továbbfejleszthessünk egy adott üzleti folyamatot, míg az adatbányászat során sokkal bővebb adathalmazzal dolgozunk, hogy olyan dolgokra legyen lehetőségünk, mint az ügyfélviselkedés előrejelzése, az ügyfél-lemorzsolódás vizsgálata, csalások észlelése, illetve más hasznos személyes adatok megkeresése az ügyfelekkel kapcsolatosan.

Más szóval a folyamatbányászat olyan belső folyamat, amely belülről javítja a vállalatot, míg az adatbányászat az összes adathalmaz elemzésére használt átfogóbb, általános fogalom, de a vállalaton kívüli külső lehetőségek javítására is kiterjedhet, például az eladások és az érdeklődők bevonásának javítására.

Ezekkel szemben, az üzleti folyamatok kezelése (BPM) vállalata a folyamatok elemzését felgyorsítását és optimalizálását célzó humán erőfeszítéseit takarja.

Az üzleti folyamatok kezelése során ezek az eljárások általában manuálisan vannak naplózva egy szoftveres nyomon követő rendszerben interjúkon, workshopokon és kérdőíveken keresztül. Az üzletifolyamat-kezelésből származó adatok általában inkább kvalitatív jellegűek, mivel hús-vér emberektől származnak, míg a folyamatbányászat sokkal inkább kvantitatív megközelítés ugyanazon adatok felhasználásával.

Más szóval az üzleti folyamatok kezelése az üzleti folyamatok emberi műveleteit tekinti át, míg a folyamatbányászat objektív adatok alapján tárja fel, hogy min alapul az adott folyamat.

A kettő közötti különbséget a következőképpen is lehet értelmezni: az üzleti folyamatok kezelése az a kép amit vállalatok saját magukról festenek, míg a folyamatbányászat segít nekik abban, hogy objektív módon felfedezzék, kik és mik ők valójában.

Ha többe szeretne megtudni az üzletifolyamat-kezelésről, olvassa el a következő cikket: „Mit jelent az üzleti folyamatok kezelése?”

Üzleti folyamatbányászati modellek típusai

A folyamatbányászatnak három fontos formája van: (1) felfedezés, (2) konformitás és (3) fejlesztés.

  1. Felfedezés: A leggyakoribb folyamatbányászat-típus egy felfedezési folyamat. Egy felfedezési folyamat eseménynapló-adatokat használ fel egy folyamatmodell megalkotásához, anélkül, hogy bármilyen meglévő folyamatmodell befolyásolná. A felfedezési folyamat esetében az új folyamatmodell kidolgozását nem alapozza meg vagy befolyásolja meglévő folyamatmodell.
  2. Konformitás: A konformitásellenőrzési folyamat azt ellenőrzi, hogy egy tervezett folyamatmodell a gyakorlatban is használva van-e. Ez a folyamattípus az eseménynapló-adatok alapján értékeli ki egy meglévő folyamatmodell folyamatleírását, és megkísérli azonosítani a tervezett folyamatmodelltől való esetleges eltéréseket.
  3. Továbbfejlesztés: Egy továbbfejlesztési folyamat (más néven szervezeti bányászat, teljesítménybányászat vagy bővítési folyamat) magában foglalja egy meglévő folyamatmodell tökéletesítését egy konformitásellenőrzési folyamatból származó adatok alapján. Lehetséges, hogy ez a továbbfejlesztési folyamat például egy konformitásellenőrzés adatait felhasználva javít egy felfedezett szűk keresztmetszetet vagy nem termelékeny változatot.

Miért fontos a folyamatbányászat?

A folyamatbányászat számos előnnyel szolgál, amelyek több ágazatban is hasznosak lehetnek – a tudományos világból indulva egészen az üzleti világ végtelen mélységeiig.

Mindössze egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a folyamatbányászat az egyik legértékesebb és legfontosabb új technológiává nője ki magát, amivel a vállalkozások nem csak az üzleti folyamataikat fejleszthetik, hanem felvirágozhatnak az elkövetkező évtizedben.

Ennek oka, hogy a folyamatbányászat sokkal többről szól az értékesítési számok javításánál – segít a vállalkozásoknak csökkenteni a teljes megtérülési rátájukat befolyásoló üzemeltetési költségeket azáltal, hogy számszerűsíti a működési modelljeik hiányosságait, így lehetővé téve a vezetők számára, hogy a jobb munkafolyamatokat célzó objektív, adatokra támaszkodó döntéseket hozhassanak a helyes erőforrás-allokációk kapcsán.

Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan lehet hasznos a folyamatbányászat a szervezetének, tekintse meg ezt az interaktív bemutatót a Microsoft folyamattanácsadó kapcsán ebben az önállóan elvégezhető interaktív demóban.

A folyamatbányászat előnyei

A folyamatbányászat számos előnnyel kecsegtet minden iparágban. Ilyen előnyök lehetnek a következők:

  • Objektív betekintések: A folyamatbányászat valós adatokra támaszkodva kínál tényeken alapuló betekintéseket, amelyek segítséget nyújtanak a vezetőinek a meglévő üzleti folyamatok auditálásában, elemzésében és javításában.
  • Olcsóbb, gyorsabb és pontosabb: Az üzletifolyamat-kezelésnél gyakran alkalmazott manuális folyamatokkal ellentétben a folyamatbányászat gyorsabban és olcsóbban nyújt pontosabb információkat, mint a folyamat-feltérképező workshopok és más manuális beviteli folyamatok.
  • Együttműködik a meglévő rendszerekkel: A folyamatbányászat a meglévő szoftverrendszerekkel együttműködve segít még többet kihozni már létező technológia beruházásaiból anélkül, hogy Önnek új szoftvertechnológiákba kellene fektetnie.

Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan fokozhatja a folyamatbányászat és a robotikus folyamatautomatizálás (RPA) a munkavégzés hatékonyságát, pontosságát, sebességét és megfelelőségét, olvassa el a következő cikket: „Mit kell tudni az RPA előnyeiről?”

Hogyan működik a folyamatbányászat a kevés kódolást igénylő fejlesztési környezetekben

Miközben legtöbb vállalat a munka felgyorsítására törekszik, kezdenek átállni a kevés kódolást igénylő fejlesztési modellek alkalmazására, amelyek kevésbé támaszkodnak sok kódolásintenzív projektekre és fejlesztőcsapatokra.

A folyamatbányászat olyan folyamat, amelynek segítségével meghatározható, hogy mely üzleti folyamatok működnek a legjobban egy kevés kódolást igénylő fejlesztési modellben.

Először is, mi is az a kevés kódolást igénylő fejlesztés? A kevés kódolást igénylő fejlesztés egy olyan alternatív szoftverfejlesztési megközelítés, amely minimális programozási szakértelmet vagy tudást követel.

Más szóval, a fejlesztők és a fejlesztői tapasztalattal nem rendelkező csapattagok egyszerűen, előre létrehozott modulok és sablonok, illetve fogd és vidd megközelítés, valamint automatizált folyamatok segítségével készíthetnek gyorsan új alkalmazásokat és termékeket.

Ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztőket és fejlesztői tapasztalattal nem rendelkező csapattagokat is felvonultató részlegek lenyűgöző átfutási időkkel készítsenek webhelyeket, alkalmazásokat és más digitális termékeket.

Amikor a szervezetek folyamatbányászatot használnak, megállapíthatják, hogy mely folyamatokat lehet gyorsabban fejleszteni kevés kódolást igénylő fejlesztési modellben, mielőtt az egész vállalkozást átállítanák egy kevés kódolást igénylő fejlesztői modellre, vagy segítséget kaphatnak annak meghatározásához, hogy mely folyamatokat érdemes prioritással kezelni egy fejlesztők bevonását igényló kódolásintenzív folyamatban.

Más szóval a folyamatbányászat segít a zökkenőmentes üzemeltetésben egy kevés kódolást igénylő fejlesztési modellre való átállás során anélkül, szükségtelen munkaelmaradás keletkezne.

A folyamatbányászatból származó objektív adatok mindemelett pontos képet nyújtanak a vezetőknek arról, hogyan kell átfogóan újratervezni az egyes munkafolyamatotokat, hogy az átállás egy kevés kódolást igénylő fejlesztési modellre zökkenőmentes és sima legyen.

További információért a kevés kódolást igénylő fejlesztésről olvassa el a következő cikket: „Mi az a kevés kódolást igénylő fejlesztési platform?”

Hogyan javítja egy folyamatbányászati szoftver a munkafolyamatokat: példák és használati esetek

A folyamatbányászati eszközök és módszerek számos iparágban használhatók a munkafolyamatok javítására.

A folyamatbányászat kiemeli és számszerűsíti az üzemeltetés hiányosságait, és immár számos ágazatban vált gyakorlattá a folyamatbányászati eszközök alkalmazása annak kiderítéséhez, hogyan lehetséges a szervezet minden folyamatának fejlesztése.

Használati esetek az egyes iparágakban:

  • Gyártás: A folyamatbányászat segítséget nyújthat a gyártási iparágban dolgozó vezetőknek, hogy betekintést kapjanak egy adott termék gyártási idejébe, és újraallokálhassák az olyan erőforrásokat, mint a raktárterület, a gépek vagy a dolgozók a termelés hatékonyabbá tétele és az igények kiszolgálása érdekében.
  • Például: a Coca-Cola Bottling Company United rendelési problémákba ütközött a népszerű Freestyle italautomatái kapcsán. A robotikus folyamatautomatizálás (RPA) és a Microsoft Power Automate alkalmazása segített nekik abban, hogy további teljes munkaidős alkalmazottak felvétele nélkül is pontosabban és gyorsabban teljesíthessék a rendeléseket.
  • Oktatás: A folyamatbányászat segítségével figyelemmel kísérhető és kiértékelhető a tanulók teljesítménye és viselkedése, például az, hogy az egyes hallgatók mennyi időt töltöttek az osztályanyagok megtekintésével. Abban is segít a tanároknak és adminisztrátoroknak, hogy megállapíthassák, mely folyamatok működnek a legjobban az egyes tantervekhez.
  • Egészségügy: A folyamatbányászat minden egyes beteg esetében segít csökkenteni a kezelések feldolgozási idejét, sőt, javaslatokat is ad a gyorsabb gyógyuláshoz.
  • Állami szektor: A folyamatbányászat képes racionalizálni a számlázási folyamatot az állami szektor projektjein dolgozó számos érintett számára, legyen szó az építőiparról, takarító vállalkozásokról, környezetvédelmi hivatalokról vagy akár az IT és kommunikáció területéről.
  • Például: A Vodafone – Európa és Afrika egyik vezető telekommunikációs vállalata – úgy egyszerűsítette üzleti folyamatait, hogy a Microsoft Power Platformot minden alkalmazottja számára elérhetővé tette, akik így több mint 1000 megoldáshoz férhetnek hozzá, hogy automatizálhassák mindennapi feladataikat.
  • Pénzügy: a folyamatbányászat képes javítani a pénzintézetek olyan szervezetközi folyamatait, mint a számlák auditálása, a bevételnövelés, valamint az ügyfélbázis bővítése.
  • For example: Illimity, Italy’s first cloud-native bank, used process mining and other robotic process automations (RPA) to improve its loan application and approvals processes for its applicants.
  • E-kereskedelem: a folyamatbányászat segítséget nyújt az online vásárlók viselkedésének vizsgálatában, és új stratégiákat javasol a befektetések megtérülésének és az értékesítések maximalizálásának érdekében az e-kereskedelemmel foglalkozó nagykereskedők számára, illetve bármilyen online vásárlási élmény esetében.
  • Szoftverfejlesztés: A folyamatbányászat segítséget nyújthat a szoftverfejlesztőknek és az IT-rendszergazdáknak, hogy egy egyértelműen dokumentált vizuális térképre szervezzék át a fejlesztési folyamataikat, és így felügyelni tudják a folyamataikat, és biztosak lehessenek abban, hogy a fejlesztés az elvárásoknak megfelelően halad.

Digitális átalakítások a Process Mining használatával

Mivel a szervezeteknek világszerte lépést kell tartani az évről évre zajló digitális átalakulásokkal, sok szervezet számára létfontosságú szükséglet az üzleti folyamataik teljes körű átvilágítása.

A folyamatbányászat segítségével a szervezetek minden üzleti folyamatukat javíthatják, és a folyamatbányászati eszközök nyújtotta vizuális „térkép” alapján betekintést kaphatnak arról, hogyan működnek valójában ahhoz képest, amit ők gondolnak saját működésükről.

A folyamatbányászat egy folyamatosan zajló folyamat, amely automatikus folyamat-feltérképezéssel, felderítési folyamatokkal és adatelemzéssel szolgál a vállalat minden folyamatának javítása érdekében, hogy az továbbra is várt a eredményeket hozva működjön és termeljen.

Ha a szervezet minden folyamata mindig optimális hatékonysággal működik, akkor a szervezet teret kap a gyors változásokhoz és az új technológiák gyors és hatékony bevezetésére anélkül, hogy az akadályozná a termelést, vagy negatívan befolyásolna a befektetések megtérülését. Emellett teret ad a szervezetnek új innovációk kidolgozására és az ügyfélkapcsolatok megerősítésére is.

Ha szeretne többet megtudni a folyamatbányászat és a robotikus folyamatautomatizálás (RPA) eszközeiről, tekintse meg miért vezetik be a vállalatok az RPA-eszközök használatát és fedezze fel első kézből, hogyan képes a Microsoft Power Automate javítani üzleti folyamatait.

Gyakran ismételt kérdések

Mi az a folyamatbányászat?

A folyamatbányászat olyan technika, amelynek célja, a felderítés, nyomon követés és a folyamatok fejlesztése az információs rendszerekben már rendelkezésre álló tudás kinyerésével. Ez a folyamat információt nyer ki a szervezet összes információs rendszerének eseménynaplóiból és könyvvizsgálati ellenőrzéseiből, és egyértelmű képet ad arról, hogy mi történik a vállalatánál. Átlátható vizuális „térképet” készít, amely feltárja és számszerűsíti a működési hiányosságokat, például a szűk keresztmetszeteket, nem produktív változatokat, a tervezett kialakítástól való eltéréseket és az átdolgozásokat.

Melyek a folyamatbányászat típusai?

A folyamatbányászatnak három fő formája van: (1) felderítés, (2) konformitás és (3) fejlesztés. A felderítési folyamat egy folyamat új elvégzési módjait fedezi fel egy meglévő folyamatmodell külső befolyása nélkül. A konformitás-ellenőrzés folyamata azt ellenőrzi, hogy az adott folyamat az elvárások szerint működik-e. A továbbfejlesztési folyamat javít egy meglévő folyamatot, amelyet a konformitás-ellenőrzés problémásként jelölt meg.

Mi ért érdemes folyamatbányászatot alkalmazni?

A folyamatbányászat segít a szervezeteknek abban, hogy felfedezzék a termelést befolyásoló műkődési hiányosságokat, például a szűk keresztmetszeteket, nem produktív változatokat, a tervezett kialakítástól való eltéréseket és az átdolgozásokat. Ezek a felfedezések gyakran vannak a vállalkozások segítségére a munkafolyamatok átszervezésében, hogy az objektív adatokra támaszkodva helyesen allokálhassák az erőforrásokat, ami jobb munkafolyamatokat eredményez.

Milyen szerepet játszhat a folyamatbányászat egy szervezet digitális transzformációs útjában?

A folyamatbányászat segít a szervezeteknek annak megállapításában, hogy mely folyamatok segítik vagy hátráltatják a teljes munkafolyamatot. A vezetők a szervezet összes információs rendszerének eseménynapló-bejegyzésein és auditnaplóin alapuló vizuális „térkép” adataira támaszkodva újraallokálhatják az erőforrásokat a munkafolyamatok és a termelés teljesítményének javítása érdekében.

Hogyan egészíti ki a folyamatbányászat és a kevés kódolást igénylő automatizálás egymást?

A folyamatbányászat segítségével a szervezetek sorrendet állíthatnak fel annak kapcsán, hogy mely feladatok állíthatók át egy kevés kódolást igénylő fejlesztési modellre anélkül, hogy elmaradás keletkezne a feladatokban. Mindemellett segít a vállalkozásoknak annak megszervezésében, hogy mely folyamatok végezhetők el kevés kódolást igénylő fejlesztési környezetben, és melyekhez szükséges fejlesztő.